ŐSZI KORTÁRSMŰVÉSZETI NAPOK

Művészet és közönsége — ezzel a mottóval rendeztük meg második alkalommal a Kortársművészeti Napok programját a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Tatabányán 2006. november 10-12. között azzal a céllal, hogy a kortárs szerzők alkotásait közelebb vigyük a közönséghez. A ma élő  alkotó és előadóművészek mondták el zenében, szóban, mozgásban gondolataikat arról, hogyan is élik meg a körülöttünk levő világot, mi az, ami alkotásra ösztönzi őket. 
 Mi, a befogadók szeretnénk mélyebb és még mélyebb rétegekbe szállva megérte- 
ni és megérezni a másság látásait egy zeneszerző hanghalmazaiból, látszólag egymás mellérakott szavakból, kesze-kusza vonalakból. Szeretném mindazok figyelmébe ajánlani a Kortársművészeti Napok eseményeiről szóló összefoglalót, akiket érdekel a körülöttünk élő, lüktető, minden pillanatban új és újabb arcait mutató világ és a benne élő, alkotó ember.

Korai Zsolt iparművész kiállításának megnyitójával vette kezdetét az eseménysorozat a tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskolában. A Bárdos Lajos Vegyeskar Lőrinczy Margit vezényletével, Gereta Natalia zongorakíséretében kortárs magyar zeneszerzők műveivel köszöntötte a közönséget és a 3 napos programot. Petrovics Emil, Törőcsik Attila (a vegyeskar tagja) és Karai József egy-egy művének nagyszerű tolmácsolása jó hangulatot teremtett a rendezvény indításához. Schmidt Csaba alpolgármester köszöntőjében kiemelte a város kulturális, művészeti életében hosszú évek óta meghatározó szerepet játszó zeneiskolai rendezvényeket. 
 A Tavaszi Művészeti Fesztivál és a most 2. alkalommal megrendezésre kerülő Kortársművészeti Napok programjai új ötletekkel igyekeznek kapcsolatot teremteni művészet és közönség között. P. Tóth Enikő művészettörténész szerető gondossággal és gondolatisággal mutatta be a fiatal iparművész, Korai Zsolt munkáit. A különleges, zárt tereket ábrázoló festői világ, s az egészen új utakon járó computer grafikai alkotások nagymértékű kreativitást igényelnek úgy az alkotótól, mint a befogadótól. Paul Klee idézete –, a Kortársművészeti Napok mottójaként- jól illik Korai Zsolt által megidézett világhoz. „Ahogy a gyermek utánoz minket játék közben, úgy utánozzuk játékunkban mi 
azokat az erőket, amelyek a világot teremtették és teremtik.”
 Az est másik kiemelkedő vendége Reményi Attila Erkel díjas zeneszerző volt, akit sok egyéb kitüntetése mellett a Művészeti Akadémia ez év tavaszán fogadott tagjai közé. Természetesen Reményi művek bemutatása mentén haladt a beszélgetés és ismerkedés a szerzővel. Zeneiskolás növendékek, Szántó Júlia és Anna egy kedves, tréfás művével köszöntötték a szerzőt Gereta Natalia felkészítésében. A Ragtime után Horváth András és Árendás Bence mutatta be Reményi 8 hegedű duójának két tételét Laskay Zsoltné betanításában. Izgalmas hat tételes kamaramű következett ezután a zeneiskola tanárainak tolmácsolásában. Falaky Szulamit ütőhangszereken, Berki Dóra hegedűn, Szakács Anita gordonkán, Szűcs Álmos fuvolán, Kiss András klarinéton, Dezső Marianna zongorán működött közre a változatos hangulatokat, színeket felvonultató alkotásban. 
 A legizgalmasabb percek csak ezután következtek, amikor is Reményi Attila maga beszélt és játszotta el a Kurtág Györgynek ajánlott 12 mikroludium c. kompozícióját. A rövid lélegzetű művek egy németországi pályázatra készültek, ahol első díjat kapott érte a szerző. A hallgatóság érdeklődve figyelte a tételek magyarázatát, logikai sorrendjét, majd a zenei idézetek utáni koncertszerű bemutatót. A mester, aki maga is aktív tanár a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában, nem is tagadhatta volna le ízig-vérig pedagógusi vénáját, a Szántó kislányokkal együtt tanította a közönséget különféle hatkezes improvizációkon keresztül a zenei alkotás, képlátás folyamataira. Őszinte, természetes gondolatai, barátságos, közvetlen stílusa bepillantást engedett nemcsak műveibe, hanem személyes emberi világába is.
 A Kortársművészeti Napok folytatásaként is nemzetközi hírű előadóművészeket, zeneszerzőket köszönthettünk iskolánkban. Földes Imre neve fogalom a magyar zenésztársadalomban. A zeneakadémiai, főiskolai tanári munkája mellett gyakran hívják zenetörténeti előadások előadássorozatok megtartására. Óriási zene- és művészettörténeti tudása, izgalmas, gondolatébresztő előadásai, megnyerő stílusa az első pillanattól az utolsóig lekötik a hallgatóság figyelmét. Ezért vettük nagy megtiszteltetésnek, hogy az Őszi Kortársművészeti Napok programjában elvállalta Sári József zeneszerzővel való beszélgetést napjaink művészetének értelmezéséről és természetesen Sári életéről, alkotásairól, ars poeticájáról.
 Két nagyszerű, nagy tudású emberrel ismerkedhetett meg a hallgatóság, akik kedves humorral fűszerezve a legnagyobbak bölcsességéve fogalmazták meg véleményüket, művészi hitvallásukat. Szt. Ágoston nyomdokát követve „a tökéletesség - a tökéletesség keresésével egyenlő”, vagyis életünk egészét át kell hassa a tanulás, a tudás iránti vágy. A diploma megszerzése nem jelentheti a tanulás befejezését, sőt valójában az igazi tanulás kezdetét kell, hogy jelentse. A kiinduló gondolat is útravalót jelenthetett mindenki számára, de ahogy a beszélgetés során egyre jobban megismerkedtünk Sári életútjával, bebizonyosodott, hogy az igazi, gondolatokkal teli, kutatni, felfedezni vágyó, tartalmas lét mindig talál izgalmas feladatot, amellyel építheti a már megtett utat, s juthat a világ, természet és a benne élő ember egyre mélyebb megismeréséhez. Sári még most 70-es éveiben is a legaktívabb életet éli, s ezt nemcsak az új művek komponálása, a bemutatókra,  való készülés jelenti, hanem az a szellemi erő, amelyet a világgal való kapcsolatában ma is a folyamatos megismerni akarás vezérel. Igazi példakép lehet a ma fiatalsága számára. Kedves, igaz történetek kerekedtek ki a beszélgetés során a régi példaképekről, mesterekről, mint pl. Szervánszky Endre tanár úrról, akihez még az akadémiai évek után is szívesen jártak fel a növendékek „csak” beszélgetni, mert jó volt hallgatni őt, tanításait, bölcsességét egy életre magukba szívni! Hol vannak már ezek a varázslatos idők ! Jut-e idő manapság ilyesmire ?
 A beszélgetést Sári és Kurtág zongora-művek tették még elevenebbé, amelyeket a Zeneművészeti Egyetem növedékei mutattak be.  Sári József : Pillanatképek c. sorozatának két tételét és a Ghirybizzi néhány izgalmas darabját Juhász Balázs játszotta, Gál Csaba és Szabó Dávid pedig Kurtág György Játékok c. sorozatából mutatott be néhány négykezes művet. 
 Természetesen a Sári József tanár úr a műhelytitkokba is bevezette a hallgatóságot, beszélt a darabok ötleteiről, keletkezésük körülményeiről, történetekről, amelyek együtt élnek ezekkel a művekkel benne, s amelyek közelebb viszik a hallgatót a darabok megértéséhez. 
 Az Őszi Kortársművészeti Napok tatabányai eseményeinek igazi csemegéje az UMZE kamarazenekar koncertje volt a fenti beszélgetős délután estéjén. Az Új Magyar Zene Egyesületét – ÚMZE – Bartók, Kodály és Weiner Leó hozta létre 1911-ben. Az akkori célkitűzések mind a mai napig aktuálisak, hiszen a XX. század immáron klasszikus kompozícióinak repertoáron tartásán túl, a kortárs magyar és külföldi zeneszerzők legfrissebb műveinek megismertetése mai is fontos feladat. Az újraálmodott UMZE művészeti vezetőjeként Rácz Zoltán Kossuth díjas ütőhangszeres művész beszélt az UMZE szakmai feladatiról, ismeretterjesztő tevékenységéről. A koncerten Serei Zsolt gyönyörű hangzású, Pierre Boulez tiszteletére írt műve hangzott fel nyitányként Tihanyi László zeneszerző vezényletével. Fantasztikus lendületű, szuggesztív előadásban hallhattuk Szervánszky Endre II. vonósnégyesét, amelyet – úgy gondolom – méltatlanul ritkán játszanak. Korodi Ádám, fiatal zeneszerző fuvolára és hárfára írt különleges tematikájú műve következett ezután, melyet a szerző mozgó szereplőkre „koreografált”, így jelezve talán a témában megjelölt anya és gyermek elválását az idő múlásával. A fuvolista által angol nyelven megszólaltatott, gondolatébresztő mondatok, valamint a darabhoz később kapcsolódó vonósok hangzása tette mozgóvá, lüktetővé az alkotást.  A koncertet Tihanyi László egy londoni sétájának emlékére készült kamaraműve zárta, a szerző vezényletével. A megszólalt művek mindegyike izgalmas új hangzásélményekkel, új zenei ötletekkel ajándékozta meg az érdeklődő közönséget.